A mai nap beadta az alkonyatot az ablakon,majd továbbált egy kontinenssel.Minden elmúlik egyszer.Szelet hagyott maga után,nyugatról fújót.Szokatlan is volt itt fenn a harmadik emeleten a borzongás és az ablakok hírtelen becsapódása.Csak úgy csattantak!Az utca visszhangzott, mintha egy óriás összeütötte volna tenyerét.Üvegtörés nem volt,szilánkok nem potyogtak esőként a lenti kövezetre.Az emberek az első riadalmat követően visszamentek a televíziók elé,vagy folytatták a házimunkát,a mosást,a főzést,a takarítást vagy olvasgattak és volt aki cicáját símogatta.Nem történt valójában semmi különös,megjött az este,mint mindig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése