2010. július 31., szombat
2010. július 29., csütörtök
2010. július 28., szerda
2010. július 24., szombat
20+ (hiszekegy)
jóelőre legyártott anakronizmusok hangzanak el feleslegesen bármire képtelen esetleges emberek szájából és ez mindennap megismétlődik időtlen időkig rajta magyar píha haza azannya is mostoha most debütált kiscserkész és ebugatta komisszár Pesten és Budán naphosszat lesen nehogy megessen a csúfság hogy a gondolat értelmesen... mondok nektek elemelőt fel-fel lemenőt csak keressen engem meg még az is menjen ki keservesen és mereven mert addig áll a bál amíg hagyják a karzatról az urak nemesen és gerjedelmesen priznicelve a kókadt malaszt úgy ám hazám ne röhögtess hogy mostan már mindig így leszHiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,Hiszek egy isteni örök igazságban,Hiszek Magyarország feltámadásában.minden énekem ez lesz feltételes múltidőben bár nem kellene ilyenkor tiszteletlennek lennem de mit ad a sors ez a részem az enyém mindörökre ha már így vagyunk szőrmentén a szavakat dédelgetve nagy hagyományú gagyi egyetemeken a pusztán jóformán elszabadulva rabló pimasz csicska módra megdöntjük majd kényelmesen ezt a nosztalgia királyságot és ebben felséges ízt találok lehet végre jó szakács is ideiglenesen
2010. július 23., péntek
19+ (otthon jártam)
Az ablakon régi zene -ragtime?- szűrődött be. Talán a sarki kocsmában felnyitotta valaki a zongorát. Melankolikus hangulatban álltam szállodai szobámban az ablak előtt és hallgatóztam a dallam után. Kétségtelenül játszott valaki a zongorán. Eltunyult szellemvilág övezte a zongorahang áradását. Tudtam, hogy valamit tennem kellene ellene, de csak álltam megmerevedve. A kocsmát évekkel ezelőtt lebontották.
2010. július 18., vasárnap
2010. július 17., szombat
18+ (álmodom)
Mindenről álmodom e blogon,Emberekkel telt utcákról,némaságról és fájdalomről.Hazug hitekről valahová lett babákról.Ládafiába rejtett szenvedő levelekről.Álmodom a fényekről,színekről és a komoly köddel eljovő halálról.Persze nagy hangú pancserekről is képeket látok: -ugyan fiúk miért dumáltok egy értelmetlen világről.Álmomban terepasztal is lesz a táj folyókkal telve és háborúsdit játszanak majd kis legények,kard ki,kard: uram bocsánat,ön lőtt előbb,nyugodtan előbb meghalhat! Rémes álmaim is lesznek fojtós elemekkel,testekből épült piramisok megfojtott lelkekkel.A mágus tesz majd e helyzetekről röhögve rajtunk,fajtánk szégyenén.Istent nem káromlok majd,mert nem létezik számomra ezen világegyetemben.Fúj majd a szél és vele társa,az ősz.A föld reng és lombok romlanak királyi magasból alá a mélybe,a veszélybe.Lesz tavasz is,zsongó virágokkal és harmattal.mint fiatal leány ki kéreti megát.nedves ajka ragyogni fog és kuncog az ifjak zavarán.Tisztaság lesz ekkor,nem vak őrület,A pincék ajtaján kifolyik a bor a hűs lehelet.Enyhe mámor derül majd rajta.Álmodom: tél előtte tél utána ketten mennek most halálba.Es farkasok és a medvék veszekednek: én kettőt ennék nem ám egyet,mert az éhség fenyegethet.Lefogyom így állat leszek nem szeretem a krokettet,ragadozó vagyok én nem ponyvaregény.Majd a nyár virágai és a tüzek is kinyílnak.Aratnak ott keveset,de keveset.Forró lesz a világ álmodik magának esőt,jeget. Nem tudom már világban vagy világok között élek Az enyészet még elkerül és oly sok időm van még,hogy a rontás nem fordul ellenem,elhagy.És a holnapok eljőnek mire szemem megrebben.oly gyors lesz a változás,hogy elemezhetetlen cafatok röpülnek szerteszét a világban.Csak úgy a kedvemért teszem ezt önrontó hazámban,mert cifra komédia az egész lét.
2010. július 15., csütörtök
17+ (színház)
Csak durrogtatsz a levegőbe.Pajtás!Frontokban gondolkozni előbb utóbb veszélyes lesz. Kicsit összeszedetten és érthetőbben,ha kérhetem?A színész nem hazudik,még neked sem.A közönség hamar elmegy;inkább a kocsma, mint kegytárgyakat bámulni.Olcsóbb az áhitat a jó sör mellett.Unatkozzanak a főemberek,övék az izzadtság.A szegénység.
16+ (míg világ)
Csak röviden,csak szemtelenül.A köntörfalazástől lehül a szoba.
Ma senki se mondja,hogy „édes mostoha”.Virágot se hozzanak!Lakatlan lakhatatlan világban nem érdemes bezárni az ajtókat.Hagy fújja a szél a port apró kupacokba,bele az érdes napvilágba.Most így lesz a jó,mondom én őröktől fogva.Mert lesem a madarak vonulását,míg világ a világ.
2010. július 14., szerda
2010. július 13., kedd
2010. július 11., vasárnap
15+ (rája)
a kényszeres mosoly vérontást jelez
nem kell a jó bor pedig tökéletes
lédig falmelléki rettenetes
bezupált holló helyére való
névleges tehetséges esetleges
hordóba gyömöszölt kaszinó
őserdőben kanyargó holt folyó
mint a rája lebiggyedt pofája
kajmánokkal vadászva halászra
2010. július 10., szombat
14+ (cinizmus minimal)
.A Öreg néne őzikéje bográcsban. Pörköltnek, ebédre.Királyi állat,húsa kedvünkre porhanyós és ma nem kedd van,a húshagyós.A falánk vadász imádatát egy rozzant nénike pityergése nem sebzi meg.A puska eldördült,a pengék élesek,ropog a tűz,várakoznak az éhesek.A nénike száját meg addig majd befogják pár százassal és pálinkával,ha ellenkezik,mert nőnek már öreg(dereka vastag,melle fityeg).Semmi sem érdekes,nem érdemel figyelmet,a világ ma már nem ad kegyelmet holmi őzeknek,főleg ha házhoz járnak egyenest.
2010. július 9., péntek
13+ (veszélyes variáns)
Nem is ti nem is én
csak mellém sodort a nagy remény évtizedes regénye
fel is le is járt velem a rengetegben
emeleten pincében
mintha lettem volna valaki barátja
esélytelen sekély tavakban megmártózva
szeszélyesen
hol mi hol ti hol én
a főnyeremény a kedélyes társalgás balladája
cikkcakkban írt veszélyes vers ledér kaloda óda
termelékeny hívság és bárgyúság a zajtalan rabság idegen
ruhátlan aforizmák
édes ajkadon
ez volt minden kedvem
e hajnalon.
2010. július 8., csütörtök
12+ (blogturista)
Itthon vagyok blogturista útlevéllel.Személyes szeszélyem teszi ezt velem,mert magyar vagyok(.hu),ha nem is egészen.
Kedveseim,ugyan mondjátok meg már nekem,hogy szókészletem hol cserélhetem,mert a maiak velem születettek,s ha tetszik,ha nem,használom ezeket eleget. Edddig azt,hittem leírhatom én is a szót,hogy nemzet,most kételkedem.Nyelvemben élek én is,de ma nem magyarnak neveznek.Vagyok én itt minden a sárga földig,ha részegek közelednek.Ezt megszoktam már,de magamból nem engedek.
Most regisztrálni kívánnak engemet,hogy elsüllyedjek poros
aktákban,mint vak bogár.Majd idejében elővesznek,ha eljön
az aktuális szezon ideje,hogy jöjjön mint a mesékben,a pellengérre állítás,ösztönözve arra,hogy kotorjam elő hátizsákomat,útlevél már amúgy se kell,ne keressem,csak siessek.Menjek innét és vigyem hírét jó hazámnak,amely hozomra elenged.Jó, ha nekik ez kell,majd ellakom egy .com-on és fájdalom,de megélek és távolról kommentálom itthonról ezt a megroppanó magyarországi életett.És köszönök mindent,amit lehet,amíg lehet.Úgy leszek távol,hogy el sem megyek.Arról nem tehetek,hogy a szívem a mellkasom bal oldalában dobog.Tudom,ma ez születési rendellenességnek
számít.Egye kutya!
2010. július 7., szerda
11+ (átlagos nap)
A mai nap beadta az alkonyatot az ablakon,majd továbbált egy kontinenssel.Minden elmúlik egyszer.Szelet hagyott maga után,nyugatról fújót.Szokatlan is volt itt fenn a harmadik emeleten a borzongás és az ablakok hírtelen becsapódása.Csak úgy csattantak!Az utca visszhangzott, mintha egy óriás összeütötte volna tenyerét.Üvegtörés nem volt,szilánkok nem potyogtak esőként a lenti kövezetre.Az emberek az első riadalmat követően visszamentek a televíziók elé,vagy folytatták a házimunkát,a mosást,a főzést,a takarítást vagy olvasgattak és volt aki cicáját símogatta.Nem történt valójában semmi különös,megjött az este,mint mindig.
2010. július 6., kedd
10+
Ballag a ló a batár előtt,a batár a határban halad.
Hegynek föl,völgynek le,az ég mégis távol marad.
A hercegnő fohásza az egyetlen rab a vár fokán.
Tekergő vágyakat vonszol az elrontott délután.
2010. július 5., hétfő
9+ (rocket man)
Rocket Man az égben csillogó maszkban a Föld körül repül.
Lenéz onnét és lebukik legott,oly nehéz a levegőtlenség ott.
A Föld visszahúzza,bája búja nélküle, az éjszakája elmerül.
Jobb is visszatérni hamar,várja őt a termékeny talaj amott.
Kitárt karokkal ölelve fúródik a földbe,úgy áldja a szerencsét.
8+ (a szem)
A szem egy vak szeme,mély mint a kút,rejtély csobban benne,mindent láthat,amit mi nem tudunk.Rejt mindent a föld alatt.
Hősök volnánk,vitéz vigécek?Vagy csak bomló hús szaga riaszt?A szem vak, bezárni lehetetlen,nem hoz vigaszt.
Rút világban
rút az álom is.
2010. július 4., vasárnap
7+
Luxus ikon sikamlós bőrben feszeng mert időtlen a némaság mely körülveszi elfelejti lassan a pezsgést ami kerülgeti mert a magasságosakkal történt találkozók szögesdróttal fonják
be testét és lelkét örökkévalóságot ígérve a jövőre a zöld fényben a gyülöletben anyagtalannak lenni vélt valóságokban
imát egy új világ iránt amely eltörli végleg a történelmet és minden csodát a Luxus ikon pőresége lesz a minta mindegy mire de szívesen hallgatja jól esik az imádás ha pénzzel társul éhezzen csak a szegények borja az istállóban és élvezze ezt az ikon választottjával kéjesen fetrengve párnán nyugtatva utánozhatatlan fejét melyen az arcél ragadozóé mindig eljön azonban a vég a vérszívó démonokra vadásznak
az emberek ezüstből öntik a lövedékeket számukra és nem lesz menekvés marad majd egy porladozó ikon de az sem az
ószeresek álma.
2010. július 3., szombat
6+
Háborodott étkek az étlapon.Kokainos csirke kis kufirccal,szeremlei bágyadt retek retortával,amúgy alpáriasan,reszelt köményzselé almaszósszal.És az asztal mai ajánlata,a csőben sült mámika,Ó mennyi borzalom,hogy ne menjünk éhkoppra Istenünk.És mennyi elkopása annak,ki sültnek tétetett fel.A zsemlegombőc fokhagymás jólszabott rediküllel.Mindjárt más az összhatás.Lágy a szűzérmék hatalma.Kondérokkal sem vetik be a kertet,lesznek kenyérkék lángrózsásra sütve.Lesz steampunk blowin up.
5+
A patkányok a hajófenékben a fenéksúlyban laknak.
Oltalmazzon az ég, hogy rájuk ne találj.annyira meghíztak.Falánk ragadozók már,mesterségük a halál.Ha nem vér által,pestissel támadnak,vállukon bolha hordák lapulnak.Így hamar itt az éjszaka annak akit megtalálnak, mert a horda hatékony szerszáma a halálnak. Sohasem tévedj el ott lenn a vaksötétben,mert végleg elemésztenek.
Nyomod sem marad,legfeljebb néhány véres csontdarab.Sötét lelkek ők,gyümölcseik bűzösek,maguk után különös foltokat hagynak a deszkán.Azok egykor embert jeleztek a megvadult patkányoknak,jobb ha időben elhagyod azt a helyet.Megjött ide is a sötétség ura,ha meglát nem szán;szemét huncutul összehúzza és int és neked véged rég.Megjegyzem,a fedélzeten még mindig kék az ég.
2010. július 2., péntek
2010. július 1., csütörtök
4+
Ne legyél ideges,a semmi perzseli a hajadat.
Dicsőségünk tengerén merész matrózok hajóznak.
Egerek,patkányok az alja nép,mind utasok rég.
Öreg fény jár a vérivó martalócoknak.
Bőrük ráncot vet ahogy kiszárad a sótól,vitorla nem vet rá árnyékot.Az elmúlásról súgdos a füledbe a korhadt hajógerinc.A hajó keresztbe fordul a szélben,a kormánylapát lassan az eget karcolja.Mivégre megint?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)